Lasagne - egy spontán gondolat megvalósítása

Ádám fiam egyik kedvenc eledele a bolognai spagetti. Igen ám, de már három napja azt kéri, eszi. Megenné a negyedik, sőt az ötödik nap is, de ugyebár mint gondos szülőnek kötelességem változatos étkezést biztosítanom csemetém számára, egészsége és szellemi fejlődése érdekében. :D

Átgondoltam, hogy a bolognai mártással mit is tudnék kezdeni...Volt itthon máléliszt. Hát a puliszka bolognai raguval nem éppen nyerő. Tarhonya...á nem...és ekkor ugrott be - LASAGNE.

Előkaptam egy tálkát, kimértem 30 dkg lisztet, ráütöttem 3 egész tojást. (Alap hogy minden 10 dkg liszthez jár egy tojás. Az is alap, hogy ahány személyre készítjük a lasagnet annyiszor 10 dkg lisztből kell készíteni) .

Jól összegyúrtam, hat gombócra osztottam, és lapokat nyújtottam a tésztagépemmel.







Míg a szék háttámláján tíz percet szárítottam a friss tésztalapokat, elkészítettem a besamel mártást.






7 dkg vajat lassú hőfokon felhevítettem, hozzádobtam három evőkanál lisztet, összekevertem, és kb. 1 deci tejjel felengedtem.
Állandó kavarással még öt percet sűrítettem. Ha nagyon sűrű lenne a kívánt állagig tejjel lehet felengedni. A kész besamelt összekevertem a bolognai raguval.

Egy hőálló üvegtál alját libazsírral kikentem. Ráfektettem az első réteg friss tésztalapot, majd a besameles ragut. Ezt megcsináltam három sorban, majd jó gazdagon tettem a tetejére reszelt sajtot. Fóliával letakartam, és 220 fokon 30 percet sütöttem. Kb. félidőnél öntöttem rá öt evőkanál húslevest, mert éppen volt itthon. :D Gondolom ez is hozzájárult, hogy mennyei ízű lett a végeredmény. De ha nincs éppen húsleves, akkor el tudtam volna képzelni, hogy még egy kis tejjel megöntözöm.